A cigányság és a magyarság mindig számíthatott egymásra a sorsfordító időszakokban

NAGY Imre; SCHMIDT Mária
Budapest, 2019. június 16. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett, 30 éve szabadon című kiállítás megnyitóján a budapesti Terror Háza Múzeumban 2019. június 16-án, az 56-os vértanúk emléknapján. MTI/Mónus Márton
Vágólapra másolva!
A cigányság és a magyarság mindig számíthatott egymásra a sorsfordító időszakokban - mondta el Schmidt Mária történész, a nemzetközi roma napon. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja hozzátette, a közalapítvány kampányt indít, hogy bemutassa a rendszerváltoztatás roma hőseit.
Vágólapra másolva!

Schmidt Mária a Kossuth Rádió Napközben című műsorában emlékeztetett arra, hogy a cigányságnak hosszú évszázadok óta közös a sorsa a magyarsággal, ám a magyarországi cigányságnak nagyon sokszor még a többségi társadalomnál is nehezebb körülmények között kellett helyt állnia.

- jegyezte meg a történész, kiemelve az 1990-es marosvásárhelyi fekete március eseményeit, amikor a magyarellenes pogromok idején a helyi cigányság a magyarok védelmére kelt. "De a koronavírus-járvány idején is ott vannak "cigány testvéreink" is azok között, akik a boltokban, az egészségügyi intézményekben helyt állnak" - jegyezte meg. Schmidt Mária felidézte, hogy száz évvel ezelőtt a magyarországi cigányság nagy része még szörnyű körülmények között élt.

Budapest, 2019. június 16. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója beszédet mond a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett, 30 éve szabadon című kiállítás megnyitóján a budapesti Terror Háza Múzeumban 2019. június 16-án, az 56-os vértanúk emléknapján Forrás: MTI/Mónus Márton

A történész szerint éppen ezért a legnagyobb tisztelettel kell szólnunk arról, hogy mekkora utat járt be ez a közösség. "Mára saját értelmisége van, elismert művészei vannak, a cigányság soraiból rengetegen beilleszkedtek" - szögezte le. "Fontos azonban, hogy a cigányság meg tudja őrizni saját kulturális értékeit is" - figyelmeztetett Schmidt Mária, hozzátéve, az elmúlt években indított kampányok ezért nem csupán a többségi társadalom, hanem maguk a romák számára is igyekeztek felmutatni azokat a "büszkeségpontokat", amelyekre építkezni lehet.

Az alapítvány ezért a kormány megbízásából kampányt indított a "30 éve szabadon" emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyarországi cigány közösség felépítéséhez. A romanap alkalmából nyolc magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművészé, Kovács Zoltán iskolaszervezőé, Hegyesiné Orsós Éva tanáré, Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművészé, zeneszerzőé, Horváth M. Judit fotóművészé, Hága Antónia tanáré, politikusé, Nagy Gusztáv költőé, műfordítóé és Szegedi Dezső színművészé.