Melódráma – A munkahelyeket is elveszi a koronavírus
Pillanatok alatt egyik végletből a másikba eshet a magyar munkaerőpiaci helyzet. A vállalatok évek óta jelentős munkaerőhiányt tapasztaltak, most egyes szektorokban a hirtelen túlélésért küzdenek. A koronavírus fenyegetése közben lényegében már most elbocsátási hullámról lehet beszélni. Ez egész Európát érinti, és Magyarország sem lesz kivétel.
„Nem az a kérdés, lesz-e munkanélküliség, hanem hogy hány százezres lesz.” A Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely vészjósló mondata beigazolódni látszik. Több mint hatszáz főt bocsát el a Suzuki, az állami tulajdonú Malév Ground Handling dolgozóinak többségétől április 1-jével megválnak, és ugyancsak négyszáz munkavállalótól köszön el a kisvárdai Háda Kft. Ez ugyan csak pár példa, de látszik belőlük a koronavírus-járvány hatása. Februárban 51 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási vagy kerületi hivatalnál – közölte a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat. Ne legyenek kétségeink: ez a szám a következő hónapokban garantáltan növekedni fog. A munkanélküliek és a cégek így hasonló helyzetbe kerülnek: egyetlen céljuk túlélni a hirtelen beütött krízist. Abban szinte mindenki egyetért, komoly veszteség éri a legtöbb iparágat, és további leépítések várhatók. A pontos számokat egyelőre még senki sem tudja.
A toborzási tempó is alábbhagyott: a Profession.hu kutatása szerint a cégek 42 százaléka a veszélyhelyzet idejére leállította az új kollégák keresését, és 16 százalékuk azzal számol, egész évre kihatnak a járvány hatásai.
A kkv-szektor különösen ki van téve a lassulásnak. Ami azért is aggasztó, mert itt dolgozik a magyar munkavállalók jelentős hányada. Bár a multik stabilabbak, ám a Suzuki esete is jelzi, önmagában ez semmire sem jelent garanciát. Esztergom közel van a fővároshoz, így talán jobb helyzetben van, mint egyes, Budapesttől távolabb eső térségek. Az ott élők különösen megszenvedhetik a most beindult munkaerőpiaci turbulenciát. A már említett kisvárdai régió mellett szinte kilátástalan helyzetbe kerül Ózd és térsége – amint arról múlt heti számunkban Somfai Péter írásában részletesen olvashattak. Ott az ABB-gyár bezárása miatt amúgy is nagy sokk érte a várost, a járvány jelentette kihívás könnyen soha nem látott mélységbe lökheti az egykor virágzó ipari központot.
A várakozások nem csak Borsodban pesszimisták. Az IDEA Intézet kutatásából például az derül ki, hogy minden negyedik alkalmazott arra számít, elbocsátják. Nem mindegy azonban, melyik szektort nézzük. A turizmus vagy éppen a szolgáltatási ágazat akkora sokkot szenvedett el, mint a 2008-as válság idején, de egyes vélemények szerint a járvány okozta visszaesés jobb időszakában érte el Magyarországot. „A magyar gazdaság ütés- és sokkállósága összehasonlíthatatlanul jobb, mint a 2007–2008 körüli válság időszakában volt” – nyilatkozta a 168 Órának a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád szerint a talpraállás egy ilyen helyzetben remélhetőleg könnyebb lesz, mivel a gazdaságnak jelentős tartalékai vannak, nem egyformán és nem egyidejűleg érinti az adott területeket a visszaesés.
Ha pedig könnyebben magukra találnak a cégek, akkor talán csak egy átmeneti időszakról beszélhetünk. Ezt másképp éli meg a gazdaság és másként a munkavállaló. Akinek váratlanul eltűnik a biztos keresete, annak már egy hónap munkanélküliség is hatalmas érvágás. A kormány is érzékeli, szükség van a központi beavatkozásra. Ezért is jelentette be Orbán Viktor azt a gazdasági akciótervet, amely elsősorban a járvánnyal leginkább sújtott ágazatokban jelent azonnali segítséget. Ilyen a katafizetések alóli felmentés, amely mintegy 84 ezer vállalkozót érint. Hasonlóan fontos, hogy meghosszabbítják azokat a gyed- és gyesjogosultságokat, amelyek a vészhelyzet idején lejárnának.
Az átmeneti adómenetességet és a járulékfizetési könnyítéseket később újabb és újabb szektorokra tervezi kiterjeszteni a kormány. Szakértők között abban lényegében konszenzus van, hogy az eddig bejelentett lépések üdvözlendők, ám az is gyanítható, mindez nem lesz elég. Pedig a kormányzat el akarja kerülni a tömeges elbocsátásokat. A döntések leginkább a munkaadói oldalt segítik, ezért úgy tűnik, a munkanélkülivé vált tömegeknek pillanatnyilag senki sem dob mentőövet.
A viták középpontjába most alighanem a segélyezés kontra munkahelymegtartás kerül. A járadékcsökkentés és a munkanélkülieknek járó célzott segítségnyújtási formák ugyanakkor csak egyszerre lehetnek hatásosak, mert ha csak az egyik oldalt segíti a kormány, akkor kétséges a sikeres válságkezelés.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség úgy látja, a kabinet által bejelentett gazdasági mentőcsomag a kis- és közepes vállalkozásoknak nem jelent igazi segítséget ahhoz, hogy képesek legyenek megtartani a munkahelyeket. Kordás László elnök a 168 Órának elmondta, célszerűbb lenne, ha az állam átvállalná a munkabérek egy részét. „Úgy tűnik, mintha a kormány nem venne tudomást a munkavállalókról, miközben csak a vállalkozásoknak próbál meg valamilyen segítséget nyújtani, csak rajtuk keresztül próbálja a munkavállalókat támogatni. Ez járulékkedvezménnyekkel nem megoldható” – fogalmazott Kordás László. Herczog László korábbi szociális és munkaügyi miniszter arra figyelmeztetett, hogy akinek nincs jövedelme, annak semmit sem ér, ha csökkentik a járulékát. „Gondoljunk bele, milyen az, amikor valaki egyik pillanatról a másikra elveszti a jövedelmét. Vele mi lesz?” – tette fel a kérdést a szakértő, aki 2009 és 2010 között a Bajnai-kormány tagjaként tapasztalhatta meg egy világválság hatásait.
Önmagában nincs semmi meglepő abban, hogy az Orbán-kormány nem különösebben barátja a segélyeknek. A 2010-ben hatalomra került Fidesz egyik első lépése az álláskeresési járadék visszanyesése volt. Most csak három hónapig jár ez az összeg, ami a munkavállaló hároméves járadékalapjának 60 százaléka lehet. Ameddig munkaerőhiány volt, az idő rövidsége bizonyos mértékig motiválta a keresőket, de most, amikor ennyire kiszámíthatatlanná válik a helyzet, ehhez is hozzá kellene nyúlni. Orbán Viktor azonban a parlamentben világossá tette, nem fognak változtatni a rendszeren. Erre kontrázott rá az egyik Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely kijelentette: „Ha a segélyezési rendszerre térünk vissza, az az ország legnagyobb tragédiája lesz.” Szavai szerint a most járó munkanélküli-segély mértéke „valamilyen bevételforrást jelent”, de a kormány abban bízik, három hónap alatt beindulnak a gazdaságfejlesztő programok, és ennyi idő alatt mindenki tud munkát találni.
Közben egyre több érv hangzik el valamifajta rendkívüli segély bevezetése mellett. A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, Surányi György a Portfólió.hu oldalon jegyzett írásában többek között azt javasolja, fejenként százezer forintot kellene kiutalni a költségvetésből mindenkinek, aki elveszíti a munkáját, illetve eltartott gyerekenként még további ötvenezer forintot.
Hiába azonban minden ötlet, a kabinet egyelőre átmenetileg sem hajlandó változtatni a filozófiáján. Még akkor sem, ha tisztában van vele, az esetleges pluszjuttatásokat később meg lehet szüntetni, és visszaállhat minden a régi kerékvágásba.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kormány lényegében tudomást sem vesz az évek óta tartó lakhatási válságról, és nincs jele annak, hogy most másképp lenne. A hitelre vett lakások esetében jelentős segítség a törlesztési moratórium, ugyanakkor azoknak is szükségük lenne segítségre, akik két állás mellett nagy nehezen fenntartottak egy albérletet, de most – a jövedelmük kiesésével – bizonytalanná vált, lesz-e a következő hónapban is tető a fejük felett. Igaz, a budapesti albérletárakat már most lejjebb nyomta a járvány, de még így is meglehetősen magasak a díjak. Helyi szinten az önkormányzatok elgondolkodhatnának azon, miképpen bocsáthatják a bajbajutottak rendelkezésére a kezelésükben lévő üres lakásokat.
Gyakori, hogy válság esetén a magánkezdeményezések jelenthetnek megoldást. A Friends Club Hungary Kft. rendezvényszervező cég tulajdonosai például egy olyan társadalmi mozgalmat indítottak el, amelynek keretében megpróbálnak segíteni a most hirtelen állás nélkül maradtaknak, és munkaerőt találni azon cégeknek, amelyeknek viszont azonnal munkaerő kell. Tájékoztatásuk szerint március végén 5708 munkára jelentkező volt a rendszerben, ahol 150 munkaadó kínált több mint háromezer munkalehetőséget.
